Csiliskedéseim a kapszaicin jegyében...

Port of Chili - Csilikikötő

Egy lépés az ismeretlenbe

2016. szeptember 24. - Seafalcon

Megjött a kistermelői engedélyem, így nekiálltam megfőzni az első szószaimat, belevágtam életem egyik igazán klassz kalandjába, piacozni kezdtem! - Capitano, kofa lett? - kérdezte egy ismerős a Fészbukon. Jelentem igen!

Most azon tépelődöm, hogy egy régen hiányzó blogbejegyzést írjak-e, amiben leírom, hogy mi minden történt a kertemben és a fóliában, vagy azt, ami most a legjobban foglalkoztat? Legyen az utóbbi! Annyit mindenképpen el kell mondanom, hogy szüreteltem, szószokat főztem... ja és nemrégiben megkaptam a kistermelői engedélyemet.

szoszok.jpg

Habanero Yellow, Trinidad Scorpion és Carolina Reaper az első szüret és az első szószalapanyag

Lehet a szószokat értékesíteni. Ja, előbb legyenek készen! Hát elkészültek! A göngyöleget beszereztem (nem volt könnyű!), címkéket "terveztem" nyomtattam a számítógépen. Az a helyzet, hogy megjelent hét könyvem, hát elmondhatom, hogy van készségem az íráshoz. Akik olvasták, azt mondták, jól tudok címet adni az írásaimnak, de egyhez nincs affinitásom: a szószokat elnevezni! Jó, kitaláltam, hogy ezek lesznek a Legény a gáton termékcsalád, a gyengébbek a Kislegény a gáton, és a durvák a Nagylegény a gáton névre hallgatnak. (A következő eresztésen már külön fogom írni a Kislegény és Nagylegény szavakat.) De mivel ez az erősséget jelzi csak... szóval gondban vagyok... nem tudom, hova fogok kilyukadni pedig a chili fesztiválokon annyi jópofa névvel találkoztam... No, mindegy!

szoszaim.jpg

Szóval itt vannak, hát akkor adjuk el őket! Hol is lehet? Az előírások szerint Budapesten és a kistermelés helyétől számított 40 km-es körzetben! Akkor piacozni fogok! Van Kisbéren is, van Móron is piac! Alaposan kikérdeztem az efféle tudományban jártas barátainkat, és felkészültem! Készítettem némi reklámanyagot, és leírást a termékeimhez, no meg árcédulákat is nyomtattam! Közhírré tettem, hogy itt kapható a "VILÁG ELSŐ SZÁMÚ AKAI CHILI SZÓSZA!", és azt, hogy Guiness rekorderekből főzöm.

Kisbéren elég jó helyet kaptam a sajtossal szemben. Kitettem az árukészletet.

koll_2016-09-22.jpg

Leültem, és vártam az első vásárlóra. Először csak érdeklődők jöttek.

- Mit árul? - kérdezte egy idős bácsi. Mondom. - Ezek mik? - kérdezi, és rámutat a darabonként eladó Aji Amarillóra, meg a Trinidad Congo Redre.

- Chili paprikák.

- Árulok én is de azok paprikák! - hallom az elgondolkodtató választ. - Nem ilyen göcsörtösek - jegyzi meg tétován.. A milyen fajtát árul kérdésre egyenes választ kapok: - Hát erőset! - Nem kínáltam meg...

A következő is csak érdeklődő. Meggusztálja a paprikákat. Nekem van barna Habaneróm, mondja, azt hiszem ő lehet a Kapszaicin Klubos kisbéri hölgy, de csak későn esett le a "tantalusz", így nem kérdeztem rá.

Az első vevő egy idősebb hölgy. A fiának viszi, ahogy mondja. A leggyengébből választ. Hát mégiscsak igaza van annak, aki azt mondja, hogy a gyengéket viszik, a durváknak nincs nagy keletjük?

Aztán jönnek akik kíváncsiak. Elsétálnak két-háromszor is, csak a szemük sarkából stírolják az árut, de drágállják, nem vesznek.

Jön a tudálékos:

- Ennek a szósznak hány szkovillja van? - érdeklődik, és nem érti, hogy a szósznak ereje van, a paprikának meg SHU-ja. Az mi, kérdezi, és tudom, olyannal állok szemben, aki mindent tud, és nem érdemes magyarázni neki. Azért vesz pár paprikát, mert ilyenje nincsen a kertjében. Előléptem vetőmagárussá!

- Iszt dasz sarf? - kérdi a dagadt csaj, aki biztosan jobban tud nálam németül, mivel neki ez az anyanyelve, én meg nem tudok. Ja! Meg akarod kóstolni? A fejét rázza, és magyaráz (illetve németez, de ez hülyén hangzik) valamit. Biztos a Hans-nak és Günternek vesz, mert kettőt is kiválaszt, a gazdaságosat, a kicsi 40 ml-es tégelyt...

Jönnek, néznek, és a fejüket rázzák a kínálásra. Hogy mennyi gyomorbajos van kis hazánkban, csak most derül ki számomra!

A magyarok nagyon szeretik az erőset sztereotípia nálam bevonult az Urban legend címszó alá!

Hatalmas élmény volt az első piacozás, és még azt is mondhatom, hogy kezdetnek nem is fogyott rosszul.

Másnap a móri piacon tettem tiszteletemet.

moripiac.jpg

Nem részletezem, de itt jobban ment az üzlet! és ami meglepő, vitték az erőset, mint a cukrot. Volt egy "kolléga", az egyik szomszéd árus, aki mondta, hogy visz egyet a valakijének.

- Kóstolja meg! - mondtam, és rámutattam a leggyengébbre. Naná, hogy a másik oldalra, a bitang erősbe nyúlt, és nyalta le a ropiról. Azt a szenvedést, amit véghez vitt, öröm volt nézni! Bár "elvesztettem" egy reménybeli vevőt, azért a népek láthatták, hogy a Világ első számú akai szósza valóban durva erős!

Szombaton meghódítom Budapestet is, az óbudai rendelő parkolójában már hirdetik a Chilistván.hu oldalamat is!

vorosvari-ut-piac-chilistvan.jpg

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://chiliport.blog.hu/api/trackback/id/tr9811739013

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.